Mád földrajzi fekvésének és geológiájának kialakulása 14-15 millió évvel ezelőtt kezdődött a Pannon-tenger mélyén. A tektonikus lemez a mai Bodrog folyótól nyugatra emelkedni kezdett, tovább repedezett és hatalmas területen indult meg a vulkanizmus. Mádon a talajalkotó kőzetek a riolit, ami a megszilárdult vulkán lávája, vagy riolittuffa. Több millió éven át folyt utóvulkáni tevékenység és a tufa tovább alakult: kvarc, kaolin, bentonit és illit jöttek létre, valamint Mád legfontosabb ásványa a zeolit. A zeolit kristályos szerkezete lehetővé teszi, hogy a szőlő gyökere minél inkább megközelítse az alapkőzetet, így ásványi elemekben gazdag környezetben tudja felvenni a nedvességet. Ezeken az alapkőzeteken alakult ki a talaj, amelyben a szőlő is él. Mádon jellemző a vörös agyag talaj, amelyet a köznyelv csak „nyiroknak” hív. 

Településünkön mintegy 1200 ha szőlő díszlik. A pincészet jelenleg 2,5 hektáron gazdálkodik Mádon a Juharos, Dancka, Szilvás, és Suba dűlőkben.

Célunk az olyan természethű borok készítése, melyek a mádi területekre jellemző karakteres, ásványos, határozott savkarakterrel rendelkező ízvilágot bemutatják. E cél érdekében idős ültetvényeken, alacsony tőketerhelés mellett, organikus növényvédô szerekkel dolgozunk. A pincében csak saját élesztővel, enzimek nélkül, kézi Kossuth prés segítségével dolgozzuk fel a termést.

A borászat szőlészeti munkáit Szarka Bertalan, a borászati tevékenységeket Szarka Dénes, valamint a vendéglátást Szarka Enikő látják el. Termékeink számos helyen elérhetőek, kis -és nagykeresekedelemben egyaránt.